A hegyvidéki jellegű településrészek szűk rendezetlen utcahálózata:
Közlekedési és közműhálózat ellátottság szempontjából problémás terület, ahol a szőlős és gyümölcsös területek 1978-ban belterületi üdülőterületbe lettek átsorolva, melyek azóta is megőrizték a rendezetlen közterületi adottságokat. A közterületek nagyon szűkek, az úthálózat kiépítetlen, közlekedésre, ahol számos esetben a vízmosások területei szolgálnak közlekedési felületként. A területen a közművek részlegesen állnak rendelkezésre.
A vasútállomás periférikus fekvése, az őrzött személygépkocsi és kerékpár parkoló hiánya:
Budaörs vasútállomása az autópályától délre helyezkedik el, a környezetében lévő, a gyaloglási távolságon belül eső kereskedelmi és ipari létesítmények személyforgalmát szolgálja ki. A Város lakossága helyi buszjárat igénybe vételével éri csak el a vasútállomást. Hiányoznak az őrzött személygépkocsi és kerékpártárolók.
A Belváros és a Fő utca parkolási nehézségei, hiányzó közösségi és kulturális tér:
A belvárosban a Templom tér környékén, a Szabadság úton, a Budapesti úton és a főútról nyíló keresztutcákban korlátozott idejű parkolási zóna lett kijelölve. A korlátozott idejű parkolás ingyenes, de 8 és 12 óra között, az érintett területen legfeljebb két órán keresztül lehet egybefüggően várakozni. A lakosság fontos problémája, a közösségi terek, fórumok hiánya. Korlátozottan állnak rendelkezésre olyan terek a környék lakosai számára, melyek alkalmasak találkozási pontként illetve alkalmanként nyilvános események, programok lebonyolítására is megfelelőek.
1.számú főút megnövekedett forgalma, közúti zajkonfliktus:
A jelenleg városközösségi funkcióknak otthont adó központ valódi fórummá tételének, legfontosabb gátja a települést kettészelő 1. számú főút. A 2015. január elsejével bevezetett megyei matrica rendszer az addig is nagy forgalmat bonyolító 1. számú főút terhelését jelentősen tovább növelte.
M0 hiányzó szakasza:
A körgyűrű hiányzó részének megépülésével a nyugat-kelet irányú közlekedés útvonala 35 kilométerrel rövidülne (ennyivel lenne rövidebb a főváros észak felől történő elkerülése), másrészt a beruházás jelentős forgalmi terhet venne le Budaörsről, valamint a körgyűrű déli szakaszáról.
Vasúti zajkonfliktus:
A településen áthaladó vasútvonal okozta zajterhelés a kamaraerdei iparterületet, a Hosszú-dűlőn található volt zártkerti területet, valamint a Baross u., Bazsalikom u., Bazsarózsa utca menti lakóterületeket érinti. A hosszú és gyakran nagy sebességgel közlekedő szerelvények a pályák közelében időszakosan ugyan, de nagy terhelést okoznak.
Nyílt karszt terület szennyeződésérzékenysége:
A felszín alatti vizek tekintetében Budaörs kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen fekszik, e besorolást elsősorban nyílt karszt területeinek köszönheti. A kiemelten érzékeny területek a város területének jelentős részét teszik ki, de jellemzően a hegyvidéki területek érintettek. A kiemelten érzékeny területek egyben nitrátérzékenyek is.
Az M1-M7 autópálya környezetterhelése (zaj és légszennyezés):
A közúti közlekedés nagytérségi kapcsolatait, valamint a Fővárossal való összeköttetést az M1-M7 autópálya biztosítja. Közlekedési szempontból ez nagy előnyt jelent, de ugyanakkor, az autópálya bevezető szakasza okozza a legnagyobb forgalmi és környezetterhelési problémát is. A települést érintő autópályák közös szakaszát jelentős forgalom terheli, csúcsidőszakban és hétvégén a sávok telítettek, ez komoly zajterheléshez vezet az autópályákat övező területeken. Az útpálya közvetlen közelében a terhelés meghaladja a küszöbértéket, és az autópályától távolodva fokozatosan csökken.
Csúszásveszélyes terület:
Budaörs hegyoldalban található magasabb területein a felszín alatti víz jellemzően az agyag- illetve márgaréteg felső mállott részében áramlik, így az ezekre települt rétegek csúszásra hajlamosak. A nagyobb talajnedvesség, és az építkezések során megváltozott nyomásviszonyok hatására gyakran bekövetkezik a tényleges tömegmozgás.
Omlásveszélyes (alápincézett) terület:
Geokörnyezeti szempontból a Kőhegy problémás területe a városnak szinte valamennyi kockázati tényező miatt : meredek partfalak határolják a szűk közutakat, a felszíni vízelvezetés és közművesítés a kis űrszelvények miatt problémás, ráadásul a partfalakat alápincézték, a pincék alámennek a közutaknak.
Önkényesen funkcióváltó, közterületi fejlesztések nélkül beépülő terület:
A volt zártkertes, szőlős és gyümölcsös területeken a használati funkcióváltás az ahhoz szükséges műszaki (pl.: közterületi fejlesztések, mint szélesítés, közmű és úthálózat kiépítése) átalakítási feltételek megteremtése nélkül zajlik, a megfelelő feltáró úthálózat és közműellátás biztosítása nélkül. A közüzemű vízellátás csak részlegesen áll rendelkezésre, a szennyvíz közcsatornával való elvezetése nincs kiépítve, hiányából adódóan jelentős a talajszennyezés, amely jelentősen veszélyezteti a felszín alatti vizek vízminőségét. Megoldatlan a felszíni vízelvezetés, vízfolyások, horhosok közlekedési terültként is hasznosulnak, ezért betemetések fordulnak elő.
Történelmi fejlődése hatásaként a várossal hiányos kapcsolatú terület:
Budaörssel nem szoros kapcsolatban lévő, kedvezőtlen közúti tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrész.
Rendezetlen településhatár részek:
Budaörssel K-i irányban határos Budapesti területeknél számos esetben a közterületek fizikai kialakítása nem egyezik meg a jogi telekhatárokkal, ez egy adott közterületi fejlesztésnél jelentős problémaként jelentkezik.
Vízrendezést igénylő vízfolyások, árkok medrei:
A település a Hosszúréti-patak vízgyűjtőjén fekszik. A település topográfiai adottsága alapján több rész-vízgyűjtőre tagolódik, amelyeknek a mélyvonalán haladó vízfolyások szállítják tovább a befogadó felé a vizeket. A központi belterületről és az ahhoz kapcsolódó vízgyűjtőről a vizeket a Budaörsi-mellékág gyűjti össze. Az ahhoz kapcsolódó részvízgyűjtők mélyvonalain haladó vízfolyások-árkok szállítják a vizeket a Budaörsi-mellékágba. A részvízgyűjtők vízfolyásai: a Kakukkhegyi-mellékág, a Tűzkőhegyi-árok, a Frankhegyi-árok, a Naphegyi-árok, az Ady Endre utcai-árok, a Kőhegyi-árok, az Odvashegyi-árok és a Bokros-dülői-mellékág. Ezek a vízfolyások gyűjtik össze és szállítják a vizet a Budaörsi-mellékágba, amely keresztezve az autópályát, a vasutat torkollik a Hosszúréti-patakba. A Hosszúréti-patak terhelése bőven meghaladja a kapacitástartalékait, így az további terhelést nem bír el, mert már jelenleg is egy csapadékosabb időszakban kiönt a medréből a budapesti szakaszon, jelentős károkat okozva.
Közmű infrastruktúrával ellátatlan terület:
A területen közüzemű vízellátás nem, vagy csak részlegesen áll rendelkezésre, a szennyvíz közcsatornával való elvezetése nincs kiépítve. Megoldatlan a felszíni vízelvezetés, szűk utcahálózat a közlekedés biztonságát nem szolgálja. A terület beépítése előtt mindenféleképpen szükséges a közterületi fejlesztések (szélesítés után a közművek és az úthálózati elemek kiépítése) megvalósítása.
Hosszúréti-patak befogadóképességének szűk keresztmetszete:
A település a Hosszúréti-patak vízgyűjtőjén fekszik. A település topográfiai adottsága alapján több rész-vízgyűjtőre tagolódik, amelyeknek a mélyvonalán haladó vízfolyások szállítják tovább a befogadó felé a vizeket. Probléma a Hosszúréti-patak befogadó képességének szűk keresztmetszete, így az utóbbi időkben épített jelentősebb beruházásoknál kötelezően írták elő a víz-visszatartás megoldását, helyi záportározók létesítésének igényét.
Szegregációval veszélyeztetett terület:
KSH szegregátumokra vonatkozó számítási módszertana és a 2011. évi népszámlálási adatok alapján egy szegregációval veszélyeztetett terület körülhatárolható Budaörsön. Ennek határai: Mátra utca – Kékes utca – Uzsoki köz – csatorna.